2011. augusztus 26., péntek

Félelem - falak



Nap mint nap olyan szituációkba kerülhetek, amilyenben nem voltam korábban, vagy olyan lépéseket kell megtennem, amitől egész életemben féltem, rettegtem, amiket megkerültem, vagy feladtam. S nap mint nap, amikor hagyom, hogy ezek a helyzetek bekövetkezzenek, vagy meglépem, amit kíván, felszakad egy-egy szem az általam barkácsolt acélláncból és leesik egy-egy tégla a burokként körém csavart falaimból.

Ez kiszolgáltat ugyan mások kényének-kedvének, védtelenné tesz idegenek és barátok előtt, de valami könnyebbséget ad, valami magánytalanságot, ami szépséggel tölti meg az üres hétköznapokat is. Ha ledöntöm a félelmeimet, boldogabb vagyok, mintha nem tenném. Ha megsemmisítem őket, több mindenre vagyok képes és megvalósíthatok olyasmit is, amit korábban elképzelni sem tudtam. Nem hiszem, hogy a félelemnélküliség jelentené a bátorságot. Aki nem retteg semmitől, az bolond, aki mindenkit bizalmába fogad, az naív. Az igazi bátorságot a félelmeim leküzdése, s a hitemben való bizalmam teljes megvalósulása jelenti.

Elszakítva

28 éven keresztül kerestem valamit. Most, hogy már látlak Téged, azt hiszem, megtaláltam. Már tudom, hogy mi volt az, ami mindig hiányzott....