Az elmúlt hetekben igencsak elhanyagoltam ennek a blognak a vezetését... mentségemre váljék, hogy egybet írtam. Most pedig az következik, hogy egy hosszabb ideig ismét nem olvashatsz új bejegyzéseket tőlem.
Elbujdosok? Lehet...
Én inkább úgy mondanám, hogy továbblépek, egy hátizsáknyi csomaggal. Sokan úgy neveznék meg: szerencsét próbál. De úgy gondolom, hogy azt nem tesztelgetni kell, néha szerencsés az ember, máskor nem. Sokkal több és nagyobb jelentősége van annak, hogy milyen reményekkel indulunk útnak. ÉN REPÜLNI MEGYEK! És ha a számításaim helyesnek bizonyulnak, akkor néhány még mindig fénylő csillaggal térek vissza. Közben pedig mindenki változik... Te is, én is.
Addig meg végezze ki-ki a maga dolgát!:-)
elszöknék a világból,
oda, ahol nincs
"nem szabad"
s mikor dübörög
a "tégy valamit"
csak felemelem a kezem
R-E-P-Ü-L-Ö-K
a addig le nem engedem
míg meg nem szűnik
a "nem lehet"
elszöknék a világból
de nincs hova
és nem lehet
de nem is szabad
2008. dec.
2009. augusztus 3., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
-
Sokszor menni kell tovább. Felégetni a hidakat magunk mögött. Megszakítani olyan szálakat, amelyeken korábban a lét függöt. Engedni a halált...
-
Sejtekből vagyunk. Tetőtől talpig sejtekből. Voltam egy csomóféle órán, tudom, hogy milyen bonyolunt önmagában egyetlen egy sejt is. A sok f...
-
Gyakran megadatik az ember életében, hogy létrehozhat valamit, ami egészen addig még nem volt. Ez lehet egy finom étel, egy tökélesre kompo...