Cikkeim

2012.

Kreatív agyunk titka

Az agykéreg olyan magasabbrendű funkciók központja, ahol végbemegy az információk integrálása, kialakul a tudat és a memória, összeáll a világról alkotott képünk. Ezen speciális szerepek betöltéséhez sok különböző idegsejt típus együttműködése szükséges. Az idegtudomány egyik rejtélye, hogy ez a diverzitás az agyban miként állítható elő?

A kaliforniai Scripps Kutatóintézet tudósai úgy tűnik megválaszolhatják a kérdés, ugyanis nemrégiben, a Science folyóiratban közölt munkájukban leírják, hogy ez a sokszínűség már a progenitor sejtek szintjén is létezik. A kutatók ugyanis olyan őssejt populációkat azonosítottak egerek agyában, amelyek felelősek azon neuronok létrejöttéért, amelyek a magasabbrendű gondolkodást teszik lehetővé. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy az agykéreg legfelsőbb rétegében található neuronok az embrionális fejlődés során alakulnak ki. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Mi lesz veled, Antarktisz?

Az Antarktisz, a Föld déli-sarkvidéke több mint kétszer akkora, mint az Amerikai Egyesült Államok, és az egyetlen olyan kontinens, ahol nincsenek városok, kormányzat, állandó lakosok, de mégcsak időzónák sem. Ez a bolygó leghidegebb, legszárazabb, legszelesebb, egyszóval legzordabb vidéke, mégis itt található az ivóvízkészletünknek több mint 90%-a, hatalmas jégtáblákban lekötve. Akik olykor ide látogatnak, – tudósok, az őket kísérő személyzet, valamint turisták – azok csak rövid ideig maradnak. A földrésszel kapcsolatos ismeretek az első, 100 évvel ezelőtti felfedezése óta számos változáson mentek keresztül. Például bebizonyosodott, hogy több mint 300 szubglaciális tóval büszkélkedhet, amelyek közül egyesek elérik a Nagy-Tavak méretét. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Rejtőzködő húsevő növények

Talán mindannyunknak kedvesek azok a történetek, amelyeket húsevő növényekről hallottunk, valamikor az iskolában, biológia órákon, és elkönyvelhettük magunkban, hogy ezek aztán valóban lenyűgöző élőlények. A Kancsóka, Harmatfű, Vénusz légycsapója nevek legtöbbünknek eszünkbe juttathatják, hogy valami különleges képességet birtokolnak, ami nem jellemző akármelyik közönséges fajra, s így akár gyilkosoknak is titulálhatnánk őket.

Noha a légkörnek a 78%-át teszi ki a nitrogén gáz, a legtöbb növényfaj nem képes azt közvetlenül a levegőből felvenni, így egy felbecsülhetetlen értékű limitáló tényezőnek számít, és megszabja a növekedésük sebességét. Ezért ők gombákra és nitrifikáló baktériumokra támaszkodnak, amelyek a gyökereiken élnek, és megkötik a bomló szerves anyagból származó nitrogént. A talajban valóságos kis csata folyik a növények, állatok és mikroorganizmusok között az egyes forrásokért, amelyekre szükségük van. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Élet a halál után?

Az elmúlt évtizedekben az őssejtkutatás rengeteg új eredményt szolgáltatott, – amelyek mind kísérleti, mind klinikai célokra felhasználhatóak – így nagy igény mutatkozik arra, hogy olyan szövetspecifikus őssejteket találjanak, amelyek életképes állapotban kinyerhetőek egészséges és beteg egyénekből. Az őssejtek olyan „újszülött” sejtek, amelyek a test speciális szöveteivé képesek alakulni, azonban mivel ritkák és csak korlátozott számban állnak rendelkezésünkre, valamint gyakran nagyon nehéz más sejttípusoktól megtisztítani őket, ezért izolálásuk adult szövetekből jelenleg technikailag nehéz és költséges. Bár ezen akadályok közül néhány leküzdhető, újabb korlátozásnak számít az, hogy nehéz megtalálni a megfelelő őssejt donort az amúgy is kisszámú adományozók közül. Ezért kutatásukhoz és klinikai alkalmazásukhoz meghatározó feltétel az, hogy biológiai anyagból dúsíthatóak legyenek. Tovább...          (Forrás: mrns.hu, nilnocere.hu)

Öntudatos majmok? 

Gondoljunk bele, milyen lenne az, ha egyik pillanatról a másikra képtelenekké válnánk az empátiára, vagy felismerni társaink arckifejezéseinek jelentését, esetleg önmagunkat a tükörben, nem tudnánk emocionális válaszokat adni, kiválasztani a megfelelő szavakat és kifejezéseket. Agyunk elülső kérgének egy kis elszigetelt részén található egy feltételezhetően mindezekért felelős régió, az ún. insula, amely fontos szerepet játszik az emberi öntudatban, a szociális kognícióban és a hozzá kapcsolódó neuropszichiátriai betegségekben, például a frontotemporális demenciát is (amelynek tünetei hasonlóan az Alzheimer-kórhoz elbutuláshoz vezetnek).  Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Kézhasználat és érzelmi motiváció

Köztudott az, hogy az emberek többsége az jobb kezét előnyben részesíti a másikkal szemben, ezzel végzi a finom és pontos cselekvést igénylő tevékenységeit. Valami miatt a történelem folyamán a balkezeseket alsóbbrendűnek bélyegezték, ügyetlenebbnek, elferdültnek tartották a többséggel szembel, sőt a középkorban még démonizálták és máglyán is égették, később pedig arra törekedtek, hogy átszoktassák őket.

Sok tudós számos elméletet dolgozott már ki arra vonatkozóan, hogy evolúciósan miként alakulhatott ki az, hogy a többségnek a jobb keze a domináns, azonban erre a mai napig nincs általánosan elfogadott válasz. Viszont az egyértelmű, hogy egyáltalán nem megalapozott ezen tulajdonság alapján megítélni az emberek képességeit, hiszen a kognitív funkciókat ez nem befolyásolja, bár tény az is, hogy léteznek különbségek a jobb- és a balkezesek között. Tovább...          (Forrás: mrns.hu, nilnocere.hu)

Hisztamin szerepe tengerisünök metamorfózisában

A hisztamin (HA) számos élettani hatása ismert, ilyenkor, szénanátha szezonban a legtöbbet talán az allergiában szenvedő betegek tudnának mesélni róla. Ugyanakkor könnyen elfeledkezünk arról, hogy ez egy neurotranszmitter molekula, ami részt vesz az emlékezés folyamatában, szabályozza az alvást és a gyomorsavkiválasztást is.
Egy új kutatás, ami a Development Biology c. folyóiratában jelent meg, beszámol arról, hogy a hisztamin milyen hatással van a lila tengerisün (Strongylocentrotus purpuratus) életmenetére. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Őssejtekkel a HIV ellen

A 21. század embere – csakúgy mint elődei is – számos kórokózóval kell hogy megküzdjön, amelyek közül az egyik leggyakoribb és kétségtelenül a legpatogénebb a HIV-vírus (Human immunodeficiency Virus, (Human Immunodeficiency Virus, emberi immunhiány vírus). Valószínűleg csimpázoktól terjedt át emberre a múlt század elején, először a 1980-as években figyeltek fel rá és mára világszerte elterjedt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2010-ben 34 millióan voltak fertőzöttek, köztük 3,4 millió 15 évnél fiatalabb gyerek. Tovább...          (Forrás: mrns.hu, nilnocere.hu)

13. Kolozsvári Biológus Napok – Konferencia beszámoló

2012. március 30-31. között 13. alkalommal került sor a Kolozsvári Biológus Napokra. A rendezvény célja, hogy lehetőséget nyújtson a fiatal, biológiával foglalkozó szakembereknek, hogy egyrészt bemutassák és megvitassák tudományos eredményeiket, másrészt mintegy irányt mutatni az egyetemi hallgatóknak abban, hogy milyen jellegű és minőségű kutatásokban érdemes részt venni. Ugyanakkor a konferencia lehetőséget ad diákoknak, szakembereknek, ahol bemutathatják önálló kutatásaik eredményeit, doktori értekezéseiket, szakdolgozataikat. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)


Fényérzékeny emléknyomok

Néha csak egy kép kell, egy hang vagy egy illat, és felidézzük életünk régmúlt kellemes vagy éppenséggel fájó emlékeit. Ennyi elég: egy pillanat, egyetlen nyomocska, és rögtön eszünkbe jut minden hozzá kapcsolódó érzés és gondolat, újra látjuk az esemény helyét, visszatérünk abba az időbe, amikor megtörtént. A kérdés csupán az, hogy ezek az emléknyomok, vagy ahogy a neurobiológusok nevezik engramok, csak az elméletben léteznek, vagy az agyban lévő valós idegsejt hálózatok? Tovább...         (Forrás: mrns.hu, nilnocere.hu)

Férfiasabbá tevő női gének

Általánosan elterjedt tény, hogy a férfiak és nők másképp viselkednek, reagálnak helyzetekre. Egy nemrégiben a Hormones and Behavior c. folyóiratban megjelent tanulmány alapján a egy extra női génkészlet – egy második X-kromoszóma a férfiakat férfiasabbá teszi. A kutatást a  Virginiai Egyetem Orvosi Iskolájában, Charlottesville-ben végezték egerekkel, és a meglepő felfedezés azt sugallja, hogy a nemi kromoszómák szerepet játszanak a viselkedés irányításában, amely túlmutat korábban nagy jelentőségűnek tartott hormonok hatásán. Tovább...          (Forrás: mrns.hu, nilnocere.hu)

Kalandkereső méhek

Régóta ismert az a viselkedésforma, hogy a gerincesek, beleértve az embert is olykor keresik az új helyzeteket, a kalandokat, és bizonyára a legtöbben vállaltunk már izgalmas, kockázatos tevékenységeket, szituációkat.  Egy új, a Science c. folyóiratban megjelent tanulmány azt sugallja, hogy ez a magatartás a rovarokra is jellemző, sőt hasonló molekuláris alapokkal is rendelkezik, és összefüggésbe hozható a humán újdonságkereséssel. Kutatók megfigyelték, hogy a mézelő méhek (Apis mellifera) körében egyes példányok nagyobb valószínűséggek keresik a kalandot, és agyuk más génexpressziós mintázatot mutat, mint fajtársaiké. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Jobb alvás: kevesebb betegség

„Miért van az, hogy az öregek olyan korán felébrednek?” – kérdezte Santiago fiatal barátjától Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger c. kisregényében. Valóban, idős korban egyre gyakoribbá válnak az alvászavarok, amelyek nappal jelentős (egyéni különbségekkel) testi-lelki funkciózavarokat okoznak. Bár Santiago kérdésére a tudomány már megadta a választ, amelynek értelmében az álmatlanságnak számos oka van (többek közt halmozódó testi betegségek, szociális változások, pszichés terhek és veszteségek, pszichoszociális nehézségek), nem egyértelmű, hogy ez miként hat az egyének egészségügyi állapotára, mindennapjaira. Tovább...          (Forrás: mrns.hu, nilnocere.hu)

Ősi emlősök válasza a hőmérsékletváltozásokra

Régóta vitatott az, hogy milyen következményei lehetnek a globális éghajlatváltozásnak. Tény, hogy az átlaghőmérséklet növekszik, a sarkkörök jégtakarója olvad és a fajok kihalási üteme gyorsul. Amíg a tudósok egy része klímaváltozást előrejelző modelleket dolgoznak ki és finomítanak, addig paleontológusok a múltbéli extrém rövid globális felmelegedési események vizsgálatával közvetlen bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy régen az emlősök miként reagálnak a hőmérséklet emelkedésére. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Hogy lesz feje az embriónak?

Régóta ismeretes az a tény, hogy egyetlen megtermékenyített petesejtből mesterségesen egész kultúra növeszthető ismételt osztódások révén. Ez a tudás gyakorlatban lehetővé tette, hogy a mesterséges megtermékenyítés segítségével jelenleg világszerte lehetséges a nők fertilitásának javítása. Ugyanakkor a tudósok számára ez egy óriási lehetőség arra, hogy minél többet megtudjanak a fejlődés korai szakaszáról, amikor az embrionális őssejtek „meghozzák az első döntéseket” arra vonatkozóan, hogy milyen típusú sejtekké alakuljanak, milyen funkciót töltsenek be a fejlődő új egyed testében. Azonban ennek a folyamatnak csak az első négy napját lehet megfigyelni, mivel további fejlődése már a vizsgáló tekintetektől elrejtve, az anyaméhbe ültetve történik. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

A hepatitis C vírus sikerének titka

Az emberrel való több ezer éves koevolúciójuk okán a vírusok kiválóan „megtanulták”, hogy hogyan használják ki a gazda természetes életműködéseit arra, hogy a vírusok fehérjéit állítsák elő. A mai napig a vírusos megbetegedések jelentik az orvostudomány számára a legnagyobb fejtörést. 
A hepatitis C vírus (HCL) világszerte 100 millió embert érint, és folyamatos közegészségügyi problémát jelent, amelynek mérése nehézkes, ugyanis a tünetek gyakran csak hónapokkal, vagy évekkel a fertőzés után jelentkeznek. A vírus májgyulladást okoz, könnyen terjedhet a fertőződött ember vérével, szövetnedvekkel... Tovább...          (Forrás: mrns.hu, nilnocere.hu)

2011. 

Gyógyulj az álmaiddal!

"Az idő minden sebet begyógyít” – tartja a szólás és tapasztaljuk is néha. De mi van akkor, ha hibás a feltételezés? Mi van, ha nem is az idő a felelős ezért, hanem az álmodással töltött úgynevezett REM (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás) alvás? Egy nemrégiben megjelent tanulmány kimutatta, hogy az alvás ezen fázisa, ami egy egészséges ember pihenésének 20%-át teszi ki, segíthet leküzdeni a hétköznapok fájdalmas megpróbáltatásait. Habár életünk 1/3-át alvással töltjük, a neurobiológusok között nincs egyértelmű konszenzus az REM alvás funkciójára vonatkozóan. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Let’s Do It, World! 

A környezetvédelem ma talán az egyik legdivatosabb irányzat a társadalomban, és mindegyikünk külön felelőssége, hogy megóvjuk azt az életteret, amiben a mindennapjainkat töltjük. Számos mozgalom indul, helyi kezdeményezések növik magukat Európa- és világszintű rendezvényekké. Ilyen mozgalom a „Let’s Do It, World!” is, melynek célja, hogy önkéntesek bevonásával egyetlen nap alatt megtisztítsanak a minket körülvevő felelőtlenül eldobott szeméttől egy-egy országot. Tovább...          (Forrás: maarc.hu)

Jövő fájdalom nélkül?

Talán nincs olyan ember, aki életében így vagy úgy, de ne tapasztalta volna meg a fájdalom érzését. Amikor testünk ilyen formában kínoz minket, ösztönösen arra törekszünk, hogy megszüntessük a kellemetlenség okát. Tulajdonképpen a fájdalomnak az emberi és állati szervezetekben a két igen fontos szerepe van. Egyrészt arra készteti a „szenvedőt”, hogy abbahagyja azt a tevékenységet, amivel kiváltotta ezt az érzést, másrészt pedig arra figyelmeztet, hogy valamilyen rendellenesség van a szervezetben. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)


Kereszttűzben: Verespatak

E hónap elején példa értékű összefogásról tanuskodott 77 erdélyi magyar civil szervezet, amikor kiadták a kolozsvári székhelyű Zöld Erdély Egyesület kezdeményezésére a verespataki bányaprojektet ellenző nyilatkozatukat. Közös állásfoglalásukban felszólítják Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Románia Kulturális és Örökségvédelmi miniszterét, hogy vonja vissza a verespataki Kirnyik-hegységre kibocsájtott régészeti mentesítési bizonylatot. De miről is van szó? Miért tiltakoznak ennyire vehemensen a zöld (és nemcsak) szervezetek? Tovább...          (Forrás: maarc.hu)

SzabédIdő

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet 1997. óta minden évben megszervezi tehetségkutató és közösségformáló versenyét. Idén 2011. július 28. – augusztus 1. között a maros megyei (Erdély) Szabédon került sor a XV. ODFIE Szinjátszó Találkozóra, amelynek jelszava „SzabédIdő” volt. A rendezvénynek a falu iskolája, művelődési háza és a helybeli unitárius templom adott otthont.  Az ODFIE Elnöksége által az erdely.ma-nak adott közlemény alapján a versenyre 11 erdélyi színjátszó csoport nevezett be, akiknek előadását egy hat fős, színházi szakemberekből álló bíráló bizottság értékelte. A rendezvényen mintegy négyszázan vettek részt – 13 és 30 év közötti fiatalok, valamint az ő előadásaikat megtekintő műélvezők. Tovább...          (Forrás: maarc.hu)

Kívánj valamit!

Már évezredekkel ezelőtt megfigyelték az égboltot kémlelő tudósok, álmodozók, szerelmesek a sötétségből felvillanó és aláhulló égitesteket, a hullócsillagokat. Néhány babonát és hagyományt is építettek a megfigyelésre, ki ne ismerné azt a hiedelmet, hogy a jelenség valakinek a halálát jelzi. Ugyanakkor ne felejtsünk el kívánni valamit, amikor hullócsillagot látunk, mert ha senkinek nem áruljuk el kérésünket, akkor az valóra válik.

A 18. században vált egyértelművé és elfogadottá a tény, hogy a hullócsillagok nem isteni jelzések vagy –ígéretek, hanem egy egyszerű kozmikus jelenség megnyilvánulásai. Tovább...          (Forrás: maarc.hu)

A nemi meghatározottság új perspektívája

A gyermeket váró szülők leggyakoribb és legáltalánosabb dilemmája, hogy vajon a születendő magzat fiú vagy lány lesz-e? Míg ma a két nemet egyenrangúnak tekintjük, addig a történelem során nem egyszer nyilvánvalóvá vált, hogy a lány gyermekeket például az ókori Spártában értéktelenebbnek tartották a fiúkkal szemben. 
Az emlős állatoknál, s így az embernél is az embrionális fejlődés során a magzat nemét az Y kromoszómán lévő Sry gén jelenléte vagy hiánya határozza meg. Ez szabályozza, hogy a magzati ivarmirigyek a herékben lévő Sertoli sejtekké vagy pedig a petefészek granulosa sejtjeivé differenciálódjanak. Tovább...          (Forrás: mrsn.hu)


A születésnapi ajándék

Megható tudatosságról és altruizmusról tett tanubizonyságot Rachel Beckwith. A 9 éves Egyesült Államokban élő kislány közeledő születésnapja előtt arra kérte barátait és ismerőseit, hogy ne játékokat vagy értelmetlen holmikat vásároljanak neki, hanem azt az összeget, amit ajádékra költenének, ajánlják fel arra, hogy ivóvizet vásárolhasson egy afrikai falunak.

Erre a célra az édesanyjával egy honlapot hoztak létre, ahol a születésnapját megelőző este így indokolta nem mindennapi kérését: „Tudomást szereztem arról, hogy emberek milliói meghalnak azelőtt, hogy betöltenék ötödik életévüket. Miért? Mert nem jutnak tiszta, iható vizhez, ezért úgy szeretném ünnepelni a születésnapomat, ahogyan még soha. Azt kérem azoktól, akik ismernek, hogy adományozzanak pénzt a tervemhez az ajándékok helyett.” Tovább...          (Forrás: maarc.hu)

Ökoiskolák a fenntartható fejlődésért

Sokszor a rémhírek és a lehetséges megoldások mindig egy napon érkeznek. A tudósok jelzik, hogy talán már ebben az évben a Föld népessége eléri a 7 milliárd főt (a Science c. folyóirat szerint), a másik oldalról pedig jelentik, hogy Harsányban ökoiskolává fogják alakítani az egyik tanintézményt (MTI). De mit is jelent ez pontosan? Miért fontos, hogy ilyen oktatási egységek jöjjenek létre Magyarországon vagy máshol? Egyáltalán szükségünk van nekünk, vagy a következő generációknak erre? Mit jelen a fenntartható fejlődés, amihez az ökoiskola cím az iránymutatást szolgáltatja? A fenntartható fejlődés fogalmáról 1987 óta beszélünk, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Brundtland-jelentés-ben leírta azt. Tovább...          (Forrás: maarc.hu)


Pozitív önképpel a testtömegcsökkenésért

Statisztikai adatok szerint az angliai férfiak és nők egynegyede, míg az amerikai felnőttek egyharmada szenved az elhízástól és az azzal járó következményektől, mint például a diabétesztől, különböző szív-érrendszeri panaszoktól vagy az életkedv elvesztésétől. Portugál és britt kutatók kimutatták, hogy azzal, ha valaki javítja a testével kapcsolatos hozzáállását, pozitívabban viszonyul önmagához, akkor sokkal hatékonyabbá válhat a diéta és testmozgás alapú súlyvesztés. Tovább...          (Forrás: maarc.hu)

Újszülöttek az anyai dohányzás árnyékában

Évtizedek óta szajkózza a média, a tudományos világ, hogy a dohányzás káros az egészségre. Már annyira elcsépelt szállóigévé vált ez a gondolat, hogy mindenhol találkozunk vele, és már fel sem tűnik, mikor megpillantunk egy hasonló tartalmú feliratot vagy képet, csak legyintünk – főleg a dohányosok: „ugyan már, mondjatok valami újat is!” Talán ez – hogy már nem vesszük komolyan – lehet egyik oka annak is, hogy bár részben tisztában vannak a dohányfüst káros következményeivel, nagyon sok nő még mindig rágyújt terhesség alatt is egy-egy szál cigarettára. Tovább...          (Forrás: mrsn.hu)


Motiváció az agyban

Az Észak-Karolinai Egyetem (University of North Carolina at Chapel Hill, UNC) kutatócsoportja optogenetikai módszerek felhasználásával szolgáltatja az első direkt bizonyítékot arra, hogy a jutalmazás speciális módon képes szabályozni a viselkedést. A tanulmányt online közölte a Nature c. folyóirat, 2011. június 29-én. A kutatást dr. Garret D. Stuber (az UNC Sejt- és molekuláris élettani tanszékének, illetve az UNC Orvosi Iskola Pszichiátriai és Idegtudományi Központjának adjunktusa) és munkatársai végezték. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)


Indukált pluripotens őssejtekkel a vakság ellen

A minket körülvevő világ 90%-át a szemeink és a látásunk segítségével fogjuk fel, így nem túlzás kijelenteni, hogy érzékszerveink közül ez az, amelyikre a leginkább támaszkodunk mindennapjaink során. Szükségünk van rá a munkahelyünkön, az otthonunkban, a családunk körében, szabadidőnkben. Szemünk szerkezete és működése igen finom és pontos alapokon fekszik, a legkisebb elváltozás is látószervünk rendellenes működését váltja ki. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Megérzés és tudatosság

Néha előfordul, hogy egy szituációban sokkal hamarabb érezzük azt, hogy helytelen és csak később – lehet, hogy sokkal később tudatosul bennünk, hogy tényleg az volt. Az érzés, mint erkölcsi ítéleteink forrása a neuropszichológusok körében egy igen vitatott kérdés.

A Chicagoi Egyetem kutatója, az érzelmi és szociális idegtudományok vezető tudósa, Jean Decety és munkatársai a nemrégiben Cerebral Cortex c. folyóiratban megjelent tanulmányukban tárják fel azt, hogy hogyan hat ki a központi idegrendszerünk fejlettségi állapota az általunk hozott morális döntéseinkre. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

Az antidepresszánsok eddig nem ismert hatásmechanizmusai

A depresszió korunk egyik leginkább elterjedt betegsége. Valószínűleg a felgyorsult életmódunk, stresszteli mindennapjaink hozadéka. Az emberi agy két ismert (szubventrikuláris zóna és hipokampusz) területéről már korábban bizonyították, hogy a betegség kialakulásában fontos szerepet játszanak illetve azt is, hogy az antidepresszánsok egy típusa az itt található idegsejtek serkentésén keresztül hat, ám a hatásmechanizmusukat mindmáig nem ismerték. Tovább...         (Forrás: mrns.hu)


Emlékezni tanít az alkohol?

Mark Twain mondta: „Amíg rendszeresen ittam, mindenre vissza tudtam emlékezni, akár megtörtént, akár nem”. Az író szavaiban kétségtelenül van némi irónia, ám a Texasi Egyetem Waggoner Alkohol- és Függőségkutató Központjának nemrégiben megjelent tanulmánya (a Journal of Neuroscience c. lapban) szerint az alkoholfogyasztás felkészíti agyunk bizonyos területeit arra, hogy hatékonyabban tanuljunk és emlékezzünk. Tovább...          (Forrás: mrns.hu)

2010.

Tennünk kell - Részletek a BÖSZ világából

Mi is az a BÖSZ? A Kolozsváron tanuló magyar, biológia, és ökológia szakos egyetemi hallgatók érdekképviseleti szervezete, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) egyik nemrégiben létrejött szakosztálya. A BÖSZ igyekszik megteremteni a lehetőséget az évfolyamok közötti szabad és gyors információcserére, környezetvédelmi programokat szervez gyakorló szakemberek bevonásával, valamint megpróbálja előcsalogatni a útkereső fiatalokból a mindenkiben ott rejlő kreativitást. Mindemellett alternatívákat próbál nyújtani a szabadidő kellemes, szórakoztató, ugyanakkor tartalmas eltöltésére. Tovább...          (Forrás: goldspirit.hu)

2009.

Célba ért a Zöld Futam!

A KMDSZ Biológia-ökológia Szakosztálya (BÖSZ) élettel töltötte meg a Diákszövetség Mákói Tanulmányi Házát az október 23. és 25. közötti hétvégén. Sok munkával és töretlen lelkesedéssel egyre otthonosabbá vált átmeneti otthonunk, készen vendégek fogadására is. Kezdetét vette a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karán egykor szervezett első ökológiai tábor a BÖSZ megvalósításaként, amelynek nem titkolt célja a tagtoborzás volt. Tovább...          (Forrás: szabadsag.ro)

2007.

Gondolatok a Barátságról

Az ember társas lény. Szüksége van párra, szüksége van arra, hogy emberek vegyék körül, hogy szóljanak hozzá, és hogy legyen, akihez szólhat. Ellenkező esetben magányos - a magány pedig pusztít.


Amint kimegyünk az utcára, emberek tömegével kerülünk kapcsolatba, megvan a lehetőségünk arra, hogy ne legyünk egyedül. De az, hogy vannak a környezetünkben emberek, még nem jelenti, hogy nem vagyunk magányosak.


Milliószor kerülünk olyan helyzetbe, hogy segítségre van szükségünk. Ki tud segíteni? Hogyan tud segíteni? És akar-e?


A válasz egyszerű: ők a barátaink. Tovább... (Ember-->Barátságok)          (Forrás: fenyhordozok.hu)