Hihetetlen... Mire minden teendőm végére értem, mikor azt mondom, hogy na ideje egy kicsit magammal lenni, sőt mostmár ideje kicsit pihenni, azon kapom magam, hogy oda az év fele, amit nem biztos, hogy így kellett volna eltölteni. Rohantam, futottam megint. Betábláztam magam hetekkel előre, mint általában mindig - és most, az elmúlt fél évben is. Jöttek közben a jelek természetesen, hogy most talán nem így kéne. Beláttam magam is, hogy azok, amiket csinálok igazából nem fontos dolgok. Mégis hajt a világ, mint egy birkacsordát a pásztor.
Csak egy út kéne... hit, ész, bátorság, ügyesség, kreativitás, hogy kilépjek a mókuskerékből..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése