2014. április 18., péntek

Szebb lett, mint volt

Csak néztem a Tiszát - megint eltelt egy év, tele sokféle élményekkel és megtapasztalásokkal. Tavaly áradt a folyó - idén már sokkal nyugodtabb, egészen békés és tiszta. Ilyenkor valahogy nehéz elhinni, hogy valamikor, a nem is túl távoli múltban (1879. március) elmosta az egész várost, és Szegedet újra kellett építeni. Az itteniek valahogy megszokták ezt a dinamizmust, és védekeznek ellene - a Sárgában például cölöpökre építették az üdülőházakat, hogy ha ki is önt a Tisza, akkor se mosson el mindent.



Úgy gondolom, hogy az élet rendje is ez - egyik évben nyugodt minden, a másikban pedig kavargó és zavaros. Néha jönnek hatalmas viharok, áradások, amikor feljön a felszínre egy csomó kosz, és szutykos sár hömpölyög végig a lelkünkön, aztán ha elmúlt a kezdeti sokk, el lehet kezdeni a takarítást és az újjáépítést. Olyankor úgy érzem, hogy ki kell mondani azt, amit a király is igért annak idején: az én váram szebb lesz, mint volt ("Szeged szebb lesz, mint volt", Ferenc József).

Az én nagy árvízeim után noha tudatosan nem fogalmaztam meg ezt a célt magamnak, de az az igazság, hogy már nagyon régóta építkezem, és az életem egyre szebb. Talán ez is hozzátartozik az élet rendjéhez, hogy minél többször rombolják le az életemet a viharok, annál mesésebb kincseket tudok visszaépíteni utána.

De bármikor jöhet egy következő...

Nincsenek megjegyzések:

Elszakítva

28 éven keresztül kerestem valamit. Most, hogy már látlak Téged, azt hiszem, megtaláltam. Már tudom, hogy mi volt az, ami mindig hiányzott....