Nem múlik el semmi,
az idő is marad.
Egy pillanatig ásít
pedig szárnya van.
Aztán felrebben hamar,
az idő messze száll.
S más minden így marad,
Te repülj csak el, madár!
Bánffyhunyad, 2007. május
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Azt szokás mondani, hogy az igazán nagy dolgok mindig a csendben történnek - a magányban. Én eddigi életemben kétféle magányt tapasztal...
-
Lassan mindennek elérkezik az ideje... Mind őrizgetünk egy-egy szilánkot lényünk egészéből, ami lepattant rólunk egy-egy (darabokra)törés so... -
Sokszor menni kell tovább. Felégetni a hidakat magunk mögött. Megszakítani olyan szálakat, amelyeken korábban a lét függöt. Engedni a halált...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése