Betörtünk egymás intim szférájába -
föléd suhantam, de valami mást vártam.
A helyzet téged csak megtalált,
de nem is tudtuk volna bántani egymást.
Okoztunk kele-kótya bosszúságokat,
de nem lehetett vérremenő harc.
Összezúzhattam volna méhecske testedet,
de a jelenetből csak ennyi lehet:
kölcsönös-közönyös tovasurranás,
leleplezhetetlen pillangóvarázs...
Mettenhausen, 2009. augusztus 19.
2009. szeptember 30., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Elszakítva
28 éven keresztül kerestem valamit. Most, hogy már látlak Téged, azt hiszem, megtaláltam. Már tudom, hogy mi volt az, ami mindig hiányzott....
-
Azt szokás mondani, hogy az igazán nagy dolgok mindig a csendben történnek - a magányban. Én eddigi életemben kétféle magányt tapasztal...
-
Lassan mindennek elérkezik az ideje... Mind őrizgetünk egy-egy szilánkot lényünk egészéből, ami lepattant rólunk egy-egy (darabokra)törés so...
-
Sokszor menni kell tovább. Felégetni a hidakat magunk mögött. Megszakítani olyan szálakat, amelyeken korábban a lét függöt. Engedni a halált...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése