2009. szeptember 27., vasárnap

Szálka és szilánk

A szeretet nem megváltoztani akar: elfogad. Ezáltal tanít és nevel, tükröt tart. Erélyesen, de nem követelőzve. Aki szeret, az nem bánt - az csak szeret és azt viszont szeretik.
Az eredendő következménye a legszebb az egészben: a fejlődés - nem is akármilyen: kölcsönös és teljes (testi, lelki, szellemi) fejlődés. "Egymás hajlataiba idomulás" és megszelidülés. Olyanná válok, amilyenné lennem kell a szereteted áltad. Nem azért, mert elvárod, vagy mert ezt kéred, hanem mert így akarjuk, mind a ketten.
Nem azért fogok fejlődni, mert Neked nem tetszik az, aki most vagyok! Ezt gyorsan felejsd el! Azért növök magasabbra, mert meglátod bennem azt, aki lehetnék, de attól még elfogadsz annak, aki vagyok. Nem jövőbesóvárgó mohosággal, hanem tiszta, istenitől fakadó egyszerűséggel. És akkor lehet, hogy egyszer tényleg olyan leszek, amilyen lehetnék, amilyennek szeretni szeretnél. ADDIG NEM, mert nem az elvárás és kötelesség mozgatja az embert, és nem is a "külső motiváló tényezők", hanem a belső szereteterők: általad és általam...

Mettenhausen, 2009. augusztus 30.

2 megjegyzés:

Évi írta...

Ezt az írásodat kedves nagyon gyorsan nagyon sok mindenkinek el kéne olvasnia... nem azért, mert elvárás.... hanem, mert ettől jobb lenne mindenkinek.... :)
Igazat szólsz drága sziblingózám, mint mindig!:) (L)

Dimény Orsolya írta...

Köszönöm, drága Sziblingózám!:)(terjeszd csak:D)

Elszakítva

28 éven keresztül kerestem valamit. Most, hogy már látlak Téged, azt hiszem, megtaláltam. Már tudom, hogy mi volt az, ami mindig hiányzott....