Még van szíved, de már nem dobog -
csak a mély hangtalanság zokog.
Érthetetlen jelenet:
ahol leteszed a keresztedet.
Már van szíved, de még nem dobog,
nyithatsz bármikor egy új lapot,
ahogy felveszed a keresztedet,
és csöndesen átöleled.
Kolozsvár, 2009. szeptember 28.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Sokszor menni kell tovább. Felégetni a hidakat magunk mögött. Megszakítani olyan szálakat, amelyeken korábban a lét függöt. Engedni a halált...
-
Sejtekből vagyunk. Tetőtől talpig sejtekből. Voltam egy csomóféle órán, tudom, hogy milyen bonyolunt önmagában egyetlen egy sejt is. A sok f...
-
Gyakran megadatik az ember életében, hogy létrehozhat valamit, ami egészen addig még nem volt. Ez lehet egy finom étel, egy tökélesre kompo...
2 megjegyzés:
gyönyörű, az új alkotások közül ez tetszik a legjobban. A halhatatlanság üzenete... Nagyon tetszik, és ez nagy érdem Orsi, figyelembe véve, hogy alapjában véve nem is szeretem a verseket.;) Várom, mi kerül elő még a kint megrakott tarisznyából!
Köszönöm, Nomi:)
Az első sor Mettenhausenben született, a többi egyik éjszaka, mikor megébredtem csak azért, hogy ezt megírjam. Az elismerést, figyelembe véve, hogy nem is szereted a verseket, nagyon köszönöm!:)
Megjegyzés küldése