2009. október 28., szerda

Túl rövid egy nap...

Eldöntöttem, hogy ma csak azt csinálom, amihez kedvem van, amit szeretnék...
Első körben: lógtam a suliból. Nem volt kedvem menni: nem mentem.
Kínait akartam, kínait ettem, sütit akartam, sütit ettem. Sétálni akartam, parkba mentem. Nyugalmat akartam, meghallgattam egy részletet a templomban az orgonapróbából... És minderre volt időm... Egy nap, amikor azt tettem, amit szerettem volna... És nem érdekelt az, hogy mit mond a másik, a harmadik, hogy milyen korlátokat és szakadékokat kell leküzdenem. Őrület... megbolondultam? Lehet... De vannak ötleteim, hogy mit csinálhatnék mééééééééééég, amit igazán szeretnék, amihez kedvem van... de túl rövid a nap, hogy mindenre jusson belőle....
Azzal a reménnyel hajtok fejet a mának, hogy a holnap ismét megmutatja csodáit...

2 megjegyzés:

Évi írta...

IGEN! Végre!!!:) Amúgy: nincs olyan, hogy TÚL!;) Nekem egyébként hosszú egy nap... ám, ez is nézőpont kérdése:)
Köszönöm, hogy vagy, és nap nap után részese lehetek ennek a csodának.... (L)

Dimény Orsi írta...

:) Bár csak még egy órával hosszabb lenne egy-egy nap:)

Elszakítva

28 éven keresztül kerestem valamit. Most, hogy már látlak Téged, azt hiszem, megtaláltam. Már tudom, hogy mi volt az, ami mindig hiányzott....